2019-től várhatóan emelkedik a NETA tv.
- 2018. augusztus 31. péntek, 10:41
A tervezet szerint, 2019. január 1-től, 3 ponton is módosulni fog a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény. A tételes adómértékek emelkedni fognak, módosulni majd az alkoholos italok adóztatása és az egészségmegőrző programok sem részesülnek többé adókedvezményben.
Alkoholos italok adójának változása
A jövő év elejétől számítva egységes lesz minden alkoholtermék adózása, a korábban nem adókötelesnek minősített gyümölcspárlatok és gyógynövényes italok is az egységes Neta törvény szerinti adómértéktábla szerint lesznek adókötelesek 2019-től.
Ennek a határozatnak az előzménye, hogy az Európai Bizottság Pilot, majd kötelezettségszegési eljárást indított az alkoholos italok szabályozásával kapcsolatban, ők ugyanis nem értették, hogy a gyümölcspárlatok és gyógynövényes italok miért nem minősülnek adóköteles alkoholterméknek. Bár indoklásként azt mondta a törvénymódosítás, hogy eltérő adójogi minősítésre jogosultak ezek a termékek a sajátos, objektív termék-jellemzőik miatt, az Európai Bizottság továbbra is aggályosnak találta az ügyet. A hosszas jogvita és káros jogbizonytalan helyzet elkerülése érdekében ezért 2019. január 1-től egységes lesz a jövedéki adóról szóló törvény szerinti alkoholtermékek adókötelezettsége.
Azon alkoholtermékek, amik felhasználásuk miatt mentesülnek a jövedékiadófizetési kötelezettség alól, továbbra is adómentesek lesznek. (pl.: gyógyszerek, gyógyhatású készítmények)
További változás, mely az alkoholos italok adózását érinti, hogy az adómérték-táblázat sávhatára 1 térfogatszázalékkal magasodik, tehát azok a termékek, melyek alkoholtartalma az adott sáv felső határán volt, most eggyel magasabb adómérték hatálya alá fognak tartozni.
Nem lesz többé egészségmegőrző programokra vonatkozó adókedvezmény
Megszűnik az a lehetőség, hogy csökkenteni lehessen a népegészségügyi termékadó összegét, a saját szervezésű vagy egészségügyi államigazgatási szerv által szervezett egészségmegőrző program támogatására fordított összeggel. Az a lehetőség viszont, hogy a fizetendő adó 10%-a felajánlható az egészségügyi államigazgatási szerv által szervezett egészségmegőrző programra, változatlanul megmarad.
Átlag 20%-kal növekedik a Neta mértéke
A 2019. január 1-től érvényes adómértékek a következőek:
- Cukrozott üdítők: 7 Ft/liter helyett 15 Ft/liter
- Szörp: 200 Ft/liter helyett 240 Ft/liter
- Taurinos energiaitalok: 250 Ft/liter helyett 300 Ft/liter, nem taurinos energiaitalok: 40 Ft/liter helyett 50 Ft/liter
- Cukrozott kakaópor: 70 Ft/kg helyett 85 Ft/kg
- Előrecsomagolt cukrozott készítmények: 130 Ft/kg helyett 160 Ft/kg
- Sós snack: 250 Ft/kg helyett 300 Ft/kg
- Ételízesítő: 250 Ft/kg helyett 300 Ft/kg
- Ízesített sör és alkoholos frissítő: 20 Ft/liter helyett 25 Ft/liter
- Gyümölcsíz: 500 Ft/kg helyett 600 Ft/kg
- Alkoholos italok esetében az alkoholtartalom szerint változó
- 1,2%-5% alkoholtartalmú italok: 20 Ft/liter helyett 25 Ft/liter
- 5% -15% alkoholtartalmú italok: 100 Ft/liter helyett 120 Ft/liter
- 15%-25% alkoholtartalmú italok: 300 Ft/liter helyett 360 Ft/liter
- 25%-35% alkoholtartalmú italok: 500 Ft/liter helyett 600 Ft/liter
- 35%-45% alkoholtartalmú italok: 700 Ft/liter helyett 850 Ft/liter
- 45% vagy annál nagyobb alkoholtartalmú italok: 900 Ft/liter helyett 1100 Ft/liter
Ön tudja mi a különbség a készenlét és a készenléti jellegű munkakör között?
- 2018. augusztus 31. péntek, 10:38
Sokan úgy gondolják, hogy a készenlét és a készenlét jellegű munkakör egy és ugyanazon dolog. Szeretnénk most rávilágítani a két jogintézmény közötti különbségre és tisztázni jelentésüket.
Készenlét
A készenlét, a munkavállaló munkaidőn túli rendelkezésre állást jelenti. Az különbözteti meg a készenlétet az ügyelettől, hogy készenlét esetében a munkavállaló az általa választott helyen tartózkodhat, ügyelet esetében pedig a munkáltató határozza meg a rendelkezésre állás helyét. Fontos azonban, hogy készenlét esetében is olyan helyen kell tartózkodnia a munkavállalónak, hogy ha a munkáltatónak szüksége van rá, akkor azonnal rendelkezésre kell állnia és munkavégzésre képes állapotban kell lennie.
A készenlét szabályozásához hozzátartozik, hogy időtartamát, a munkavállaló részére legalább egy héttel korábban és egy hónappal előre jelezni kell. Előre nem látható körülmény felmerülése esetén, ezt a munkáltató, a készenléti nap előtt 4 nappal még módosíthatja. Ennek kommunikációja szóban is elegendő, de ha a munkavállaló írásos formában kéri a munkáltatótól, akkor az köteles ennek eleget tenni és írásban elrendelni.
4 óránál tovább tartó rendelkezésre állás akkor kérhető, ha az:
- technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának,
- a közszükséglet kielégítésének,
- vagy pedig baleset, elemi csapás, súlyos kár, egészséget és környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása érdekében van.
A készenléti idő alatt a munkavállaló a bérének 20%-t fizetségül megkapja, kivéve ha munkavégzésre is sor kerül, ugyanis ebben az esetben az alapbéren túl 50% túlórapótlék is megilleti őt.
Készenléti jellegű munkakör
Akkor minősítjük a munkavállaló munkakörét készenléti jellegűnek, ha a rendes munkaidő legalább egyharmadába munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Tökéletes példa erre a recepciós vagy a portás munkavállaló. Akkor is készenléti jellegű munkakörről beszélünk, ha a munkavégzés alatt a munkavállalónak igen kevés feladata van. Ilyenkor hiába dolgozik több mint 8 órát, az ő munkakörében több ideig kell rendelkezésre állnia ugyanazért az összegért, mint az általános teljes munkaidőben dolgozóknak. Erre a legjobb példa az úszómester.
Nincs általános meghatározása a készenléti jellegű munkakörnek. Ez mindig eset függő, a munkakörtől és pozíciótól függ. Azt, hogy egy munkavállaló munkaköre készenléti jellegűnek minősül-e, a munkáltató határozza meg, azonban ezt követően a munkavállaló munkaügyi jogvita keretében megfellebbezheti ezt. A készenléti jellegű munkakör meghatározása már szükséges a munkaviszony kezdetén, hiszen erre a foglalkoztatási formára más munkaszervezési szabályok vonatkoznak.
- A munkaidő részeként számolandó el a munkaközi szünet.
- A munkavállaló napi munkaideje, megállapodás alapján akár napi 12 órára is emelhető.
- A heti munkaidő 72 óra lehet és vasárnapra is beosztható rendszer munkaidőben.
- A napi pihenőidő 11 óra helyett, 8-ra csökkenthető.
Ismét egy különbség a készenléti jellegű munkakör és a készenlét között, hogy a készenléti jellegű munkakörben nem lehet csak az alapbér 20%-t kifizetni a munkavállalónak, teljes alapbérre jogosult.
Mikor gyakorol méltányosságot a NAV?
- 2018. július 31. kedd, 07:47
Amennyiben az adózó tudja bizonyítani, hogy a körülményei megfelelnek a méltányosság feltételeinek, abban az esetben a NAV köteles méltányosságot gyakorolni törvényi felhatalmazása céljának megfelelően - áll a NAV friss tájékoztatójában.
1. Illetékek – korrepetálás
Két darab tájékoztatót is aktualizáltak az illetékek témakörben.
Frissítették a visszterhes vagyonátruházáshoz kapcsolódó illetékekről szóló 19. információs füzetet. Az alábbi tájékoztató az ingyenes átruházásokat (pl. öröklés, ajándékozás) nem foglalja magába, ennek ellenére is hosszú olvasmányára számíthat az adózó, mivel rengeteg példával illusztrálva rendszerezi a vonatkozó szabályokat és illetékmértékeket.
Frissült az adóhatósági eljárásokra vonatkozó illetékszabályokról szóló 34. információs füzet. Ez a tájékoztató felsorolja a NAV által lefolytatott eljárások (fellebbezések, felügyeleti intézkedések végrehajtások, alapeljárás, másolat, kivonat, hitelesítés, igazgatási szolgáltatási díjak) során követendő szabályokat és illetékmértékeket.
2. Méltányossági jogkör – tájékoztató
Az Air. alapelvként írja elő, hogy a NAV köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. A NAV csak akkor tud ebben a jogkörben eljárni, ha ezt a törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is gyakorolni a méltányosságot törvényi felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek. Ezt foglalja magába a NAV frissen kiadott 3009/2018 számú tájékoztatója.
3. Fizetési könnyítés/mérséklés – adatlapok
A 2. ponthoz kapcsolódóan közlésre kerültek a fizetési könnyítéshez és/vagy mérsékléshez használatos adatlapok.
4. Termőföld haszonbérbeadása
Nem a haszonbérleti szerződésben érintett felek személye az irányadó adózási szempontból, hanem a haszonbérleti szerződés időtartama. Ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri, akkor adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel – áll a Szja tv. 1. számú melléklet 9.4. pontjában.
A haszonbérleti szerződés és az előhaszonbérleti joggal kapcsolatos adózási tudnivalókat foglalja össze a NAV tájékoztatója.
5. 30. heti feketelistások
Adótartozással rendelkező nem magánszemélyek
6. Múlt hétre is jutott egy kis vám-jövedék téma
Új jövedéki adótörvény szerinti jogcímkódok
Július havi összefoglaló
- 2018. július 31. kedd, 07:45
Az összes természetes személy élhet az új lehetőséggel, melynek alapján nem csak magánszemélyek, hanem egyéni vállalkozók és az áfafizetésre kötelezettek is. Ha benyújtjuk a NAV honlapjáról letölthető kérelmet, akkor automatikusan megkapjuk az engedélyt maximum 12 hónapra pótlékmentes részletfizetésre. A NAV közölte: jelentősen megemelték az összeghatárt is januártól, a régebbi 200 000 Ft helyett innentől 500 000 Ft adótartozásig, az ezelőttihez képest már kétszeresére, azaz 12 hónapra kérhető a pótlékmentes részletfizetés. Az alábbi adók képeznek kivételt ezalól:
- Személyijövedelemadó-előleg
- Levont jövedelemadó
- Beszedett adó
- Levont járulékok
Jelentősen emelkedett a kiskereskedelmi forgalom
A kiskereskedelmi üzletek forgalma 6,1 %-al haladta meg a tavalyi év azonos időszakáét júniusban a naptárhatástól megtisztítva, ezzel az első féléves növekedés 6,9% lett. Jelentett első becslése alapján a KSH.
Felgyorsult a lakásárak növekedése
Nominálisan 5,4%-os reálértéken pedig 4,8%-os volt a lakásárak növekedése az idei év első negyedében, mely jelentősnek minősül az előző negyedéves 1,0%, illetve 0,4%-hoz képest – áll az MNB által közzétett lakásárindex jelentésben. A jegybank honlapján olvasható tájékoztató alapján éves összehasonlításban 2018 első negyedévében nominálisan 15,4%-al, inflációtól szűrten 13,2%-al nőttek a lakásárak Magyarországon. Egy negyedévvel korábban szintén 13,8%-os nominális adatot mért az MNB, miközben reálértéken 11,4%-os emelkedésről számolt be. Az emelkedés valamennyi településtípusra vonatkozik.